2. fejezet

Másnap reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Ismeretlen szám volt, de azért felvettem.
- Hallo?! - szóltam bele álmosan.
- Jó reggel! Felébresztettelek? Olyan fáradtnak tűnik a hangod ~ Kyungsoo vagyok! Tudod, tegnap estéről - ez aztán tud beszélni.
- Tudom, tudom... Igen felébresztettél - ültem fel az ágyban.
- Oh~ Mianhaeyo. Csak meg szerettem volna kérdezi hogy jól van-e a bokád.
- Igen, jól. Tegnap este bekötöttem, és azóta nem is fáj.
- Na annak örülök! - hallottam a hangján hogy mosolyog. - Lenne kedved ma együtt ebédelni? Kicsit megismerhetnénk egymást.
- Persze.. Benne vagyok - mosolyogtam.
- Jöhetne Kai, Baekhyun, Chanyeol és Chen?
- Persze. Tőlem akár az egész Exo-t elhozhatod. Hatalmas rajongótok vagyok! - kezdtem majdnem fangirlingelni.
-  Ezt jó tudni - hangján ismét hallani lehetett hogy elmosolyodott.
Megbeszéltük hol és mikor találkozunk. Lementem a konyhába csinálni magamnak valami reggelit, mivel már farkas éhes voltam. Miközben nagyban tevékenykedtem hirtelen valaki hátulról megölelt.
- Jó reggelt! - ordította a fülembe Hyerim.
- Reggelt. Hogy hogy ilyen korán?
- Gondoltam megleplek hogy tudok korán is kelni - nevetett. - Mellesleg csinálhatsz nekem is reggelit, én sem ettem még.
- Varázsszó? - fordultam felé.
- Kérlek! - nézett rám kiskutya szemekkel.
Csináltam mindkettőnknek reggelit, és kimentünk az ebédlőbe enni.
- Mikor látogatod meg a szüleidet? - kérdezte Hyerim.
- Alig 2 hete jöttem Szöulba, csak az ünnepekre megyek vissza Angliába.
- Ah értem. Van mára valami programod?
- Ami azt illeti van - válaszoltam.
- Uuu, és mi? - könyökölt az asztalra Hye.
- Kyungsoo elhívott ebédelni.
- Hmm, még csak tegnap találkoztatok és már is randi?! Hm-hm nem lesz ez így jó, ha így rögtön a közepébe vágtok, mondom én! - oktatott ki barátném.
- Nem randi lesz... - pirultam el. - Jönnek többiek is.
- Sehun is?!
- Dehogy is.. Tudtommal nem. De remélem nem. Még zaklatná őt hogy újra látnia kell - ettem tovább.
- Mit mondott tegnap? - kíváncsiskodott.
- Csak annyit hogy már nem érdeklem - mondtam és felálltam az asztaltól.
- Készülődnöd kéne, már fél 10 van - Hyerim is felállt és jött utánam a konyhába, miközben próbálta elterelni a szót. - Esetleg segítsek ruhát választani, vagy valami?
- Csak fél 12-re kell mennem, de segíthetsz.

Elmosogattam majd felmentünk a szobámba kiválasztani a ruhát. 

Nem nagyon válogattam, csak előkerestem egy sima szürkés-lilás trikót, és hozzá egy világos rózsaszín pulcsit és egy világoskék csőfarmert. Időközben Hyerimnek mennie kellett, mert kiderült neki sem lesz unalmas a napja, ugyanis tegnap este eléggé összemelegedett egy pasival. Nem is ő lenne ha nem szedne fel valakit rögtön azután hogy emberek közé lép. Bementem a fürdőbe fogat mosni, enyhén kisminkeltem magam és a hajamat is megcsináltam. Mire feleszméltem már 11 óra volt. Észre sem vettem hogy eddig pipiskedtem volna, mert ez nem is nagyon vall rám. Elindultam arra a helyre ahova a megbeszéltük. Gyalog mentem, és bevallom kissé féltem hogy eltévedek vagy valami, de szerencsére nem volt olyan messze. Mikor odaértem már ott vártak a fiúk a kávézó előtt. Bementünk és mindegyikünk kért valamit. 

- Sokat hallottunk már rólad - nézett felém Chanyeol. 

- Gondolom elég rég volt hogy Sehun rólam beszélt volna - próbáltam nem kimutatni hogy bánt. 

- Igaz. Még gyakornokok voltunk mindannyian mikor rólad áradozott mindenkinek - mosolygott Kai.

- Ahh a szép gyakornoki időszak - emlékezett vissza Chanyeol. - Emlékszem minden este kifulladva dőltem be a szobámba. 

- Kyungsoo mondta hogy nagy rajongónk vagy - vágott a nagy megemlékezésbe Baekhyun, mire én elpirultam.

Megebédeltünk, közben elbeszélgettünk és jobban megismertük egymást. Igaz mivel ahogyan Baekhyun mondta, rajongójuk vagyok szóval annyira újat nem tudtak mondani magukról. 

- Srácok, ma szabadnapunk van, mi lenne ha elmennénk szórakozni? - ajánlotta fel Kyungsoo.

- Mégis hova? - ráncolta a szemöldökét Chen. 

- Mozi, park.. Mit tudom én, de nekem nincs kedvem a kollégiumban ülni - dőlt hátra a széken Kyungsoo. - Gondolom te sem akarsz otthon unatkozni - nézett rám. 

- Uhm, nem nem hiszem. 

- Akkor ezt megbeszéltük - állt fel Chen. - Irány a... Hova is megyünk? - vakarta meg a tarkóját. 

- Nem tudom - nézett rá Kai. - Talán mozi? 

- Jó, de mit nézünk? - kérdezte Chan.

- Valami horror kéne - csillant fel a szeme Chennek. 

- Persze, és megint sikítozva rohansz ki, mint múltkor nem?! - mondta Baekhyun, mire egy kicsit elnevettem magam. 

A fiúk megbeszélték mit nézünk, kifizettük az ebédet és mentünk is a közeli plázába a moziba. 

- Hagyd majd én fizetem a jegyed - mondta Kyungsoo mikor kerestem a tárcámat. 

- De.. 

- Semmi de - mosolygott rám. 

Valami eszméletlen nagy hülyeséget néztünk, bár nem is csodálkozom hogy Chanyeol és Chen ilyen filmet választott. Mire vége lett a filmnek már délután fél 4 volt, de a fiúk még mindig nem akartak hazaengedni. Eszükbe jutott az a csodálatos ötlet, hogy mi lenne ha szétnéznénk, aztán elmennénk egy parkba. 

Ismét észre sem vettem de már 6 óra volt. Fura, de elég korán kezdett sötétedni, ezért mondtam a fiúknak hogy nekem már mennem kéne haza. 

- Hazavigyünk? - kérdezte Baek. 

- Köszönöm, nem kell hazatalálok egyedül is - mondtam, majd elköszöntem tőlük és elindultam haza. 

Nagyjából tudtam merre van, bár ismét féltem hogy eltévedek. Pedig nem most vagyok itt először, hiszen 16 éves koromig itt éltem. Egy fél óra séta után már inkább kapkodtam a lábaimat mert tényleg nagyon sötét lett. A zsebemben elkezdett rezegni a telefonom, mikor elővettem láttam hogy Hyerim küldött sms-t. Megnéztem, és annyi volt benne, hogy vigyázzak mikor megyek haza, mert fura alakok járkálnak sötétedés után. Ááá nem féltem már eléggé is csak a sötéttől, most már attól is izgultam hogy mi lesz ha valami ilyennel összetalálkozom. Már majdnem otthon voltam, mikor valaki megfogta a karom, lefogta a számat hogy ne tudjak sikítani és berántott egy sikátorba.